A biztonság ára: Miért választják a vezetők a rossz döntést – és mit tehetünk ellene? 🤔💼

Ha nem a legjobbat választjuk, csak a legkevésbé kockázatosat – az mindannyiunknak sokba kerül

Van az a döntés, amit nem azért hozunk meg, mert az a legjobb, hanem mert abból lehet a legkisebb baj. Ez a logika jól ismerős sokunknak – főleg munkahelyi helyzetekben. Az angolban van rá egy frappáns kifejezés is: „cover your ass” – magyarul talán úgy fordíthatnánk: “csak a bajt kerüljem el”.

Egy friss, nagyszabású nemzetközi kutatás szerint ez a fajta „védekező döntéshozatal” a szervezeteknek évi bevételük akár 10%-ába is kerülhet. 💸

Miért döntenek rosszul a jó vezetők?

A kutatásban több mint 300 vezetőt kérdeztek meg egy állami szervezetben, és egy meglepő dolog derült ki: nem a szakmai tudás vagy a képesség hiánya vezet a rossz döntésekhez, hanem az, hogy a döntéshozó fél a következményektől.

Legyen szó egy konfliktustól tartó csapatvezetőről, egy nyilvánosságot kerülő igazgatóról vagy egy felelősséget hárító menedzserről – a közös bennük az, hogy a saját biztonságuk fontosabb lett, mint a szervezet érdeke.

„A döntés, amit hoztam, nem volt a legjobb, de legalább nem lett belőle baj.” – Ismerős?

A megoldás kulcsa: pszichológiai biztonság és valódi vezetés 👥🗝️

A kutatás két olyan tényezőt azonosított, amelyek segítenek megszüntetni ezt a félelemből fakadó logikát:

1. Pszichológiai biztonság

Egy olyan légkör, ahol a hibázás nem szégyen, hanem tanulási lehetőség. Ahol egy dolgozó tudja: nem kerül bajba, ha mer kockáztatni vagy kimondani, amit gondol.

2. Autentikus vezetés

Az a vezető, aki önazonos, átlátható, erkölcsös, és nem játssza meg magát. Aki nemcsak beszél a bizalomról, hanem meg is éli. Egy ilyen vezető jelenléte önmagában is csökkenti a védekező döntések számát – főleg ott, ahol a csapatban nincs meg a pszichológiai biztonság.

Érdekesség: ha már megvan a pszichológiai biztonság, az autentikus vezető nem hoz plusz csodát – viszont nélküle is működik a dolog. Ez azt is jelenti, hogy a kettő közül elég, ha legalább az egyik megvan.

Mennyi az annyi? 💸📊

A résztvevők szerint:

• A legfontosabb döntéseik 36%-a védekező jellegű volt.
• Ezek a döntések 30%-kal kevesebb értéket teremtettek, mint az optimális opciók.
• Ez együttesen azt jelenti, hogy a szervezet évi bevételének 10,8%-át bukta el – csak azért, mert az emberek nem mertek rizikós, de jó döntéseket hozni.

Egy 1 milliárd eurós bevételű szervezet esetében ez több mint 100 millió eurós veszteséget jelent évente. 😱

Mit tehet egy szervezet, ha nem akar így járni? 🛠️✅

• Építsen olyan kultúrát, ahol lehet hibázni – nyílt kommunikáció, bizalom, támogató visszajelzések.
• Válasszon olyan vezetőket, akik hitelesek – nem félnek kimondani az igazat, és példát mutatnak bátorságból.
• Mérje a védekező döntések arányát – a kutatók egy egyszerű eszközt is kifejlesztettek erre.

A döntéseink formálják a jövőnket – és ha mindig a biztosat választjuk, könnyen lemaradunk arról, ami igazán fontos.

Ez a cikk a következő kutatáson alapul: „Coping with uncertainty: The interaction of psychological safety and authentic leadership in their effects on defensive decision making”, Journal of Business Research, 2025.
📄 Olvasd el a teljes tanulmányt itt