A jó szomszéd aranyat ér – főleg, ha okos: mit tanulhatnak a vállalkozások egymástól?

Szomszédolás felsőfokon 🧠🏘️

„Mondd meg, kik a szomszédaid, megmondom, meddig élsz” – ez az új mottója lehetne a vállalkozások világának. Egy friss, több mint 13 ezer spanyol kis- és középvállalkozást vizsgáló kutatás ugyanis meglepő következtetésre jutott: nemcsak az számít, mit tud egy cég, hanem az is, hogy milyen tudás veszi körül.

A rejtett szupererő: tudásfelszívó képesség

A vállalati siker egyik legfontosabb, mégis sokszor láthatatlan motorja a „tudásfelszívó képesség” (angolul: absorptive capacity, röviden ACAP). Ez azt jelenti: mennyire képes egy cég felismerni, befogadni és hasznosítani a környezetéből érkező új tudást, ötleteket, gyakorlatokat.

Ez a képesség nemcsak a kutatás-fejlesztésre vonatkozik. Ide tartozik például az is, ha egy cég átvesz egy új menedzsmentmódszert, új piacra lép, vagy nemzetközi partnert talál. A tanulás itt nem belső ügy, hanem társas játék.

Miért számít, ki van melletted?

A kutatás egyértelműen kimutatta: ha egy cég olyan környezetben működik, ahol a szomszédok is tudásra éhesek, együttműködnek, újítanak – akkor ő maga is nagyobb eséllyel fejlődik és marad talpon. Ez különösen igaz a kisebb cégekre, amelyek gyakran kevés saját erőforrással, de annál nagyobb nyitottsággal működnek.

A közelség ereje nemcsak legenda

Az eredmények szerint a fizikai közelség – szó szerint, pár száz méteren belül – elősegíti:

• a tudás áramlását partnerek, versenytársak vagy intézmények között,
• a nemzetközi kapcsolatok kialakulását helyi kapcsolatokon keresztül,
• és azt is, hogy a cégek átvegyék egymástól a jól működő üzleti gyakorlatokat.

Más szóval: a közelség segít, hogy egy-egy jó ötlet ne csak megszülessen, hanem el is terjedjen.

Ahol a tudás hálózatként működik 🌐

A tanulmány egyik legizgalmasabb megállapítása, hogy nemcsak a saját tudás számít – hanem a környezetedé is. Egy tudásgazdag környezetben – ahol a cégek egymást segítik, tanítják, inspirálják – minden szereplő erősebb lesz.

🤝 Ha a „szomszéd cégek” nyitottak, jól kapcsolódnak másokhoz, és folyamatosan újítanak, az védőhálót jelent az egész helyi gazdaságnak. Még azok is profitálnak belőle, akik maguk nem annyira aktívak.

De vigyázat: a túl nagy hasonlóság veszélyes lehet

Az is kiderült: ha mindenki ugyanazt csinálja, túl közel van egymáshoz, és nincs elég változatosság, akkor kialakulhat az úgynevezett „lokális bezáródás”. Ilyenkor megáll az újdonságok áramlása, és a vállalkozások egyfajta rutinszerű túlélésre rendezkednek be. Ez hosszú távon a lejtő kezdete lehet.

Mit tanulhatunk ebből itthon?

Cégvezetőknek: Ne zárkózz be a saját világodba. Építs kapcsolatokat helyben, keress együttműködő partnereket – akár a konkurencia felé is érdemes nyitni.

Önkormányzatoknak, gazdaságfejlesztőknek: A helyi gazdaságot nemcsak egyedi támogatásokkal lehet erősíteni. Legalább ilyen fontos a tudásmegosztást, a közösségi tanulást ösztönző tér és kultúra.

Döntéshozóknak: A klaszterek, ipari parkok, vállalkozói központok akkor hasznosak igazán, ha élő kapcsolatrendszereket támogatnak, nem csak ingatlanokat.

Végszó: a tudás ott lakik mellettünk

Ez a kutatás rávilágít arra, amit talán sok vállalkozó már érzett is: nem vagyunk egyedül a pályán – és ez nem baj, hanem lehetőség. A jövő nem a zártságban, hanem az összekapcsolódásban van. A kérdés csak az: tudunk-e élni ezzel?

Ez a cikk a következő kutatás eredményeit foglalja össze:

Mariluz Mate-Sánchez-Val & M. Carmen Martinez-Victoria (2025): Does your neighbor’s absorptive capacity matter? The effect of the local dimension on firms’ absorptive capacity and business failure. Journal of Business Research, Vol. 189, Article 115168.

További részletek: https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2024.115168