Az AI nem varázspálca: amikor a mesterséges intelligencia felesleges munkát automatizál 🤖📉

Kevés olyan technológia volt az utóbbi évtizedben, amely akkora reményt és félelmet keltett volna, mint a mesterséges intelligencia. Vannak, akik az emberi munka végét jósolják tőle, mások épp ellenkezőleg: a termelékenység új korszakát. De mi van akkor, ha egyik jóslat sem talál célba? Mi van, ha az AI rossz helyen és rossz célra kerül bevetésre?

Egy új kutatás szerint a legnagyobb veszély nem az, hogy az AI elveszi a munkánkat – hanem az, hogy az értelmetlen munkákat teszi gyorsabbá.

Ügyesen csinálja… csak épp semmi értelme 🤷‍♂️

A Journal of Business Research lapban megjelent tanulmány egy rendkívül találó kifejezést vezet be: hatékony hatékonysághiány. Ez akkor fordul elő, amikor az AI olyan feladatokat automatizál, amelyek eleve feleslegesek. Így ugyan gyorsabbá, olcsóbbá válik a folyamat, de a végeredmény továbbra is egy nagy nulla.

Gondoljunk csak bele: ha egy algoritmus képes percenként öt meeting-jegyzőkönyvet készíteni, az lenyűgöző. De ha ezek a jegyzőkönyvek soha senkit nem érdekelnek, akkor pontosan mit nyertünk ezzel?

„Nem az a kérdés, hogy az AI el tudja-e végezni a munkát, hanem hogy megéri-e elvégezni azt a munkát egyáltalán.”

Miért csinálunk értelmetlen dolgokat a munkahelyen? 📎

A kutatás szerzői, Stuart Mills és David A. Spencer szerint a probléma gyökere a szervezeti döntésekben rejlik. A vezetők – különösen a felső szinteken – gyakran nem látják át, mely feladatok hasznosak, és melyek csak „papírtologatás”. Ez nem a rosszindulat műve, hanem egyszerűen: túl bonyolult a rendszer, túl sok az információ, túl kevés az idő.

A középvezetők pedig – sokszor a saját státuszuk védelmében – hajlamosak új, látványos, de haszontalan feladatokat kreálni. Így alakul ki az, amit a szociológus David Graeber csak „bullshit munkáknak” nevezett: állások és tevékenységek, melyek senkinek sem hiányoznának, ha holnap megszűnnének.

Az AI csak ráerősít a rossz szokásainkra 🤖➡️🗑️

A mesterséges intelligencia sok mindenre képes, de nincs saját értékítélete. Ha egy vállalat felesleges meetingekkel, felesleges riportokkal, vagy öncélú e-mailezéssel van tele, az AI ezt fogja még hatékonyabban elvégezni.

Ez a hatékony hatékonysághiány lényege: olyan dolgokat csinálunk jobban, amiket jobb lenne nem csinálni egyáltalán.

Hogyan lehetne ezen változtatni? 🧭

A tanulmány nemcsak kritizál, hanem kiutat is kínál. Íme néhány kulcsjavaslat, amit bármelyik cég megfontolhat:

1. Lapítsuk a hierarchiát

A döntéseket ne csak a felső vezetők hozzák! Osszuk meg a felelősséget – így az információ is gyorsabban áramlik, és kevesebb az esély, hogy „fent” mást gondolnak fontosnak, mint „lent”.

2. Hangoljuk össze az érdekeket

Ha a dolgozók is részesednek az AI által hozott nyereségből – például rövidebb munkaidő, jobb munkakörülmények formájában –, akkor nincs okuk rejtegetni a felesleges feladatokat, sőt, maguk is motiváltak lesznek a tisztításban.

3. Legyen beleszólása mindenkinek

A technológiai döntéseket érdemes nyíltan megbeszélni. Sokszor egy raktáros vagy egy adminisztrátor pontosabban látja, mi hasznos a napi működésben, mint egy távoli döntéshozó.

Az AI nem az ellenség – de nem is megváltó 🧠✨

A mesterséges intelligencia nem old meg helyettünk semmit. Csak annyira lesz hasznos, amennyire okosan használjuk. Ha ugyanazokat a rossz beidegződéseket visszük át a digitális térbe, csak gyorsabban fogunk pörögni egy helyben.

De ha hajlandóak vagyunk újragondolni, mi a valódi érték a munkánkban, és mi csupán megszokásból van jelen – akkor az AI valóban a fejlődés kulcsa lehet.

📚 Ez a cikk a következő kutatás alapján készült:

Mills, S. & Spencer, D. A. (2025): Efficient Inefficiency: Organisational challenges of realising economic gains from AI. Journal of Business Research, 189.**
Elérhető itt: https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2024.115128