Hogyan segíti a szociális vállalkozás a kilátástalan helyzetből a munkába vezető utat?

Van, amikor egy új esély nem egy álláshirdetésben, hanem egy kávézóban, egy varrodában vagy egy közösségi kertben kezdődik 🌱. Egy friss kutatás azt mutatja meg, hogyan tudják a szociális vállalkozások nemcsak munkához juttatni a hátrányos helyzetű embereket, hanem újra felépíteni az önképüket, a munkával kapcsolatos identitásukat.

Nemcsak munkahely, hanem kapaszkodó

A szociális vállalkozások olyan különleges cégek, amelyek nem a profitot hajszolják mindenáron, hanem társadalmi célokat szolgálnak: például segítik a tartós munkanélküliséggel, mentális betegséggel vagy szociális kirekesztettséggel küzdő embereket abban, hogy újra megtalálják a helyüket a világban – és a munkaerőpiacon.

A kérdés viszont nem csak az, hogyan adnak ezek az intézmények lehetőséget. Hanem hogy hogyan segítenek újjáépíteni egy összetört önképet. Hogyan válik valaki, aki éveken át “segélyesnek”, “problémásnak”, “feleslegesnek” látta magát, újra dolgozó emberré – sőt, elismert tagjává a közösségének?

A válasz: identitásmunka

A Journal of Business Research friss tanulmánya szerint a megoldás kulcsa a szociális identitásmunka. Ez az a folyamat, amely során az emberek új szerepeket tanulnak, új kapcsolatokba kerülnek, új viselkedésmintákat alakítanak ki – és ezzel együtt új önképet építenek. Ehhez azonban nem elég egy állásinterjú vagy egy tanfolyam. Tudatos, hosszú távú támogatás kell – olyan, amit a szociális vállalkozások képesek megadni.

A kutatók 12 szervezetet vizsgáltak meg Dániában és Dél-Afrikában. Kiderült: bár a körülmények nagyon különböznek, a sikeres vállalkozások háromféleképpen támogatják az identitásformálást.

1️⃣ Lépésről lépésre: a “cross-fading” megközelítés

Néhány vállalkozás finoman, fokozatosan vezeti át az embereket a biztonságos, támogató környezetből a valódi piaci viszonyok világába. Ez lehet:

• személyes támogatás terapeutáktól, mentoroktól,
• később valós ügyfelekkel való találkozás,
• végül önálló szerep a munka világában.

👉 Ez a módszer különösen azoknál hatékony, akik régóta kiszorultak a munka világából, és előbb bizalomra, önbizalomra van szükségük.

2️⃣ Kevert modell: állandó egyensúly a kihívás és támogatás között

Más szervezetek azonnal egy olyan közeget teremtenek, ahol egyaránt jelen van a piaci elvárás és az emberi támogatás. Például:

• valódi munkafeladatokat kapnak a résztvevők,
• de van, akihez fordulhatnak, ha elakadnak,
• elvárják a minőségi munkát, de elfogadják a hibákat is.

👉 Ez a „weighting” módszer főként azoknak szól, akik már tapasztaltak valamit a munkavilágból, de újrakezdésre van szükségük.

3️⃣ Védőháló: amikor a rendszer ellen dolgozik, jön a “shielding”

Nem minden ügyfél, nem minden hivatalnok, és nem minden közeg támogató. Ezért a szociális vállalkozások néha aktívan védenek is. Hogyan?

• nem engedik, hogy túl szigorú ügyfelek letörjék a motivációt,
• segítenek eligazodni az adminisztratív útvesztőkben,
• megvédik a résztvevőket attól, hogy „segélyes szerepbe” szoruljanak vissza.

👉 Ez a „shielding” különösen fontos ott, ahol az állami rendszer inkább gátolja, mint segíti a visszailleszkedést.

Miért működik ez jobban, mint a hagyományos megoldások?

A kutatás szerint ezek a vállalkozások három szinten dolgoznak egyszerre:

1. Kapcsolatokon keresztül – új, megerősítő emberi viszonyokat építenek.
2. Tereken és tárgyakon keresztül – a fizikai környezet és a munkaruhák is számítanak.
3. Nyelvezeten keresztül – új szavakat, új hangnemet tanítanak, amivel a résztvevők képviselni tudják magukat a munka világában.

És ami igazán fontos: ezek az emberek nem „kegyelmet” kapnak, hanem lehetőséget. Nem adományként, hanem együttműködésként.

📚 A cikk forrása

Ez az írás Margot Leger, Sebastian Gram Nguyen Rasmussen és Franziska Günzel-Jensen 2025-ös kutatásán alapul:
“Enabling social identity work in social enterprises by leveraging hybridity” – Journal of Business Research.
Elérhető: https://doi.org/10.1016/j.jbusres.2025.115376