Valódi vagy csak tűnik úgy? A virtuális influenszerek identitásának nyomában 🧠📱

A közösségi média világában új korszak kezdődött. Megjelentek a virtuális influenszerek (VI-k): teljes egészében számítógéppel generált személyiségek, akik posztolnak, véleményt formálnak, és… követőket gyűjtenek. De vajon mit is kezdünk ezekkel a mesterségesen megalkotott „emberekkel”? Hogyan formálódik az identitásuk? És – talán még fontosabb – hogyan viszonyulunk hozzájuk mi, hús-vér felhasználók?

Amikor a komment szent és sérthetetlen – a jelentésalkotás mechanikája 💬🧩

A Jamie Thompson és munkatársai által jegyzett friss kutatás (2025) a szimbolikus interakcionizmus elméletét alkalmazva tárja fel a VI-k körüli jelentésképzést. Az alapfelvetés: az emberek nemcsak fogyasztják a tartalmat, hanem aktívan alkotják is annak értelmét – például kommenteken keresztül.

🎯 A tanulmány két részből állt:

1. Egy netnográfiai elemzés során több mint 57 ezer Instagram-kommentet vizsgáltak meg tíz VI oldalán.
2. Egy kérdőíves felmérés 209 követő válaszai alapján tárta fel, hogyan hatnak az antropomorf vonások (kinézet, erkölcs, érzelem, gondolkodás) a VI-kkel való kapcsolatunkra.

Emberként szeretni egy avatárt? ❤️🤖

A netnográfia tanulságai döbbenetesek: a kommentelők egy jelentős része valódi érzelmeket táplál a VI-k iránt – sőt, néha romantikusakat is.

„Ha az eső lennél, szívesen megfáznék miattad.”
– írja egy követő egy CGI-fiú képe alatt.

Ez nem csupán virtuális rajongás. Ez digitális menekülés a mindennapok elől, egyfajta emocionális „megállapodás” egy mesterséges lénnyel. A VI-k tehát nemcsak reklámarcok – hanem tükrei is annak, ahogyan a valóságot újraértelmezzük.

Nem vagy valós… de mégis hatással vagy rám 💭

A második vizsgálat kvantitatív adatai szerint a VI-k morális és kognitív jellemzői – például az, hogy „okosnak” vagy „erkölcsösnek” tartjuk őket – erősebben befolyásolják, hogy mennyire érezzük „valódinak” az ő világukat, mint a kinézetük vagy a feltételezett érzelmeik. Ez új megvilágításba helyezi az influenszer-marketing hatékonyságát: a külsőségeknél fontosabbá válik a belső tartalom, még akkor is, ha az pusztán illúzió.

A gyűlölet sem válogat – a digitális testek sem kivételek 💔

A kommentek másik oldala sötétebb: főként a női VI-k esetében gyakoriak a külső megjelenésre vonatkozó sértések, gúnyolódások, „trolling”. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók nemcsak azonosulni képesek a virtuális karakterekkel – hanem ugyanúgy képesek őket bántani, mint hús-vér társaikat.

Mi következik mindebből? 🧭

A kutatás legfőbb tanulsága, hogy a VI-k nemcsak termékek – hanem interaktív szimbólumok, amelyek köré jelentések, érzelmek és kapcsolatok épülnek. És bár ezek a kapcsolatok egyoldalúak, mégis nagyon is valóságos hatással bírnak.

📚 Ez a bejegyzés a következő kutatás alapján készült:

Jamie Thompson, Reika Igarashi, Agata Krowinska, Ashleigh Logan-McFarlane (2025)
Is it real or not? Construction of meaning and identity in virtual influencer marketing
Journal of Business Research, Volume 194, 2025, 115362